U18(’92/’93) bajnoki mérkőzés, MLSZ U19 II. osztály Közép „A” csoport, 6.forduló - 2009.09.12.  9.00 óra   
XV. Szántóföldi út 3. – füves nagypálya, 2x45 perc,  20 néző 
                                           
BOTLÁS GERGŐBÁ NÉLKÜL

REAC U19 - Tabáni Spartacus (MTK  Budapest) U18      8-0  (6-0)
G: -

Szakács (4.5) –  Garancsy (4), Polánszky (4), Sárosi (5), Posta (4) – Paulovics (4), Farnadi (4) –Szekér (4) Pataki (5), Almási (4) – Királyvölgyi (4),
cs: Szakács helyett Akay (5), Posta helyett Szőnyei (4.5), Almási helyett Bagdy (4.5), Szekér helyett Oláh (0), Polánszky helyett Kaslasi (0)

Budapest majdnem hogy határán játszotta soros bajnoki mérkőzését U18-as csapatunk. A Szántóföldi úti sportpálya a szemétégető szomszédságában, de egyébként egy teljesen barátságos kulturált közegben találtatik. A pálya talaja mondjuk – maradjunk ehelyütt egy olcsó poénnál – néhol a szántóföldet idézte, az biztos, így a helyszín megnevezése és a minőségére utaló szó némileg egybecseng. Erre a mérkőzésre sajnos nem tudott elmenni a csapat első számú edzője Gergőbá, ugyanis a szomszédos kerületben (konkrétan Újpesten) a kisebbik csapatával vitézkedett. A találkozó reggelén Németh jelentett sérültet, illetve Pataki Jani mondta le furcsa módon a szereplést. A meglévő sérültekkel együtt kijelenthetjük, hogy eléggé tartalékos összeállításban léptünk pályára.
Az 5. percben elindult a hazaiak gólgyártása. Egy oldalról belőtt szabadrúgás csúszott-mászott el a lábak, talpak alatt és gurult a kiszolgáltatott Szakács kapujába. Ez gyakorlatilag megadta az alaphangját a mérkőzésnek. A hazaiak annak rendje és módja szerint belelkesedtek (hogy a túróba ne tették volna!?) és sorba érték el góljaikat. Sajnos nálunk a bravúrokra képes Szakács kapus sem tudott extrát nyújtani és gyakorlatilag az összes nagy helyzet góllal végződött az első félidőben. És ugye, mint ismerjük a szegény embert még az ág is húzza.: A 41.percben egy beadás után a kimozduló „portásunkba” csúnyán beleszálltak, így cserélni kellett – jött Akay Bence, aki egyáltalán nem volt megilletődve a feladattól.
A szünetben megpróbáltam felrázni a már leült és némileg hitehagyott csapatot. Ez némileg sikerült is, bár nem állítom, hogy a mondanivalóm nyomtatásban is megjelenhetett volna. Magukhoz kaptak a fiuk, megmutatták, hogy van önbecsülésük, hogy lehet rájuk hatni. Többet futottak, jobban küzdöttek és némileg pontosabban is játszottak. Bár gólt nem sikerült lőni csak az ellenfélnek, mégis elégedettebbek lehetünk a második negyvenöt percben látottakkal. A hármas sípszó után azt ajánlottam mindenkinek, hogy a Dunaújváros meccsel foglalkozzunk innentől kezdve…

MLSZ IFJÚSÁGI BAJNOKSÁG U-19 II.oszt. Közép A. csoport  (’92/’93)
                                                                               
Helyettesítő edző: Grőb Ákos, edző: Egyházi Gergely

U16(’94) bajnoki mérkőzés, MLSZ U17 II. osztály Közép „A” csoport, 6.forduló - 2009.09.12.  11.00 óra   
XV. Szántóföldi út 3. – füves nagypálya, 2x45 perc,  30 néző 

ELSZÁNTVA

REAC – Tabáni Spartacus (MTK  Budapest) U18       4-0 (2-0)

Vezette: Besnyő (Kovács, Temesi) /5/ A játékvezetői hármas főleg a második játékrészben nyújtott kifogásolható teljesítményt, amikor is meg kellett volna fogniuk az indulatokat és nem szítani még jobban azokat.
   
Máté (5) – Cseh-Szombathy (4.5), Mérei (5), Pápai (5), Lakatos (4.5) – Zincenko (4.5), Taksár (5) – Gáspár (4.5), Csepura (5), Szabó (4.5) – Chorfi (5)

csere: 62’ Zincenko helyett Bea (0), 67’ Cseh-Szombathy helyett Rigó (0), 85’ Lakatos helyett Bálint (0)

Hiányzó: Zsila (sérülés)

A kitűnő erőkből álló Rákospalotai egylet volt ezúttal a vendéglátónk, tehát megint idegenben (mint már oly sokszor ebben a bajnokságban) kellett vitézkednünk. Az ellenfélnél ladabiztos és erőteljes játékosok voltak megfigyelhetők, így már az elején látni lehetett, hogy ez a mai sem lesz éppen egy sétagalopp típusú program.
A 17. percig enyhe, de egyáltalán nem nyomasztó hazai fölény mutatkozott. Ekkor egy rákospalotai támadást akasztott meg Mérei, a bírónál ez konkrétan sárga kártyával és egy ellenünk megítélt szabadrúgással honorálta. A pontrúgást a sértett 17 méterről a bal felső sarokba varázsolta. Elég látványos gól volt, annyi megállapítható. A második Reac-os gól a 24. percben érkezett, persze miből, másból, mint pontrúgásból. Egy szögletet és egy felperdülő labdát követően elfejelhettük volna a játékszert, de szerencsétlen módon kissé aláugrottunk, így a lepattanó labdát közelről a hálónkba terelték. A szokásos hadrendváltásom következett ekkor, kénytelen voltam Taksár Tamást csatársorba állítani. A félidő utolsó perceihez közeledve Tamás meg is csinálta magának a ziccert (egy helyzete akadt korábban is), de a kifutó kapus mellett pontatlanul emelte el a labdát, így sajnos kárbaveszett a kínálkozó lehetőség. A szünetben tehát valamelyest megérdemelt palotai vezetés.

A kispadnál töltött szüneti időkben megpróbáltunk 19 re lapot húzni és támadóbb szelleművé berendezni, átrendezni a csapatot. Némileg kiegyenlítettebb lett ugyan a játék, de az ellenfél kapujára ezúttal kevés veszélyt jelentettünk illetve ellenfelünk védelme egészen jól zárt. Az 54. percben aztán egy védelem mögé ívelt labdából közelről megszerezték a harmadik góljukat véglegesen eldöntve ezzel a három pont sorsát. A 69. percben elért közeli találatuk már nem osztott, nem szorzott, ezzel együtt jó lett volna elkerülni. Az indulatok meg szépen lassan kezdtek elszabadulni a pályán és azon kívül is. A sorozatos hazai oda”bokázásokat” és egyéb faultokat nem kellő szigorral észrevevő és megítélő vezetőbíró, érzésem szerint többször minket sújtott ítéletével. Ez persze nem befolyásolta az eredményt, ezt badarság lenne állítani, csupán a hangulatot szította az utolsó húsz percben. Határozottabb konzekvensebb ítélkezés mellett a feszültség is kordában tartható lett volna, ez biztos. Sajnálatos módon, a nézőtéren is elhangzottak nem ifjúsági mérkőzésre, nem sportpályára illendő kifejezések, szóösszefüggések. Remélhetőleg a jövőben ez nem nagyon fordul majd elő többet. Összegzésképpen, nyert a jelenleg jobb erőkből álló erőteljesebb hazai csapat, bár a különbség lehetett volna kisebb is. Ami pedig minket illet, legközelebb Dunaújvárosban próbálunk vitézkedni és talán meglepetést okozni.

MLSZ IFJÚSÁGI BAJNOKSÁG U-17 II.oszt. Közép A. csoport  (’94)
                                                                               
Edző: Grőb Ákos
                               
U15(’95/’96) bajnoki mérkőzés - MLSZ U15 II. osztály, Közép „C” csoport, 6. forduló
2009.09.012.  10.40 óra
Budaörs, Árok u. 1-3. - műfüves nagypálya, 2x40 perc,  40 néző

NEM BÍRT VELÜNK A LISTAVEZETŐ

Budaörsi SC – Tabáni Spartacus SKE     1 - 1 (1 - 0)
Gólszerző: Hőgye

Mancher (5) – Fáth (7), Szekeres (6), Erdősi (7), Klacsák (7) – Ormos /csapatkapitány/ (5), Fritz (6) – Pereg (4), Sütő (5), Hőgye (6) – Bálint (6)
Cserejátékos: Almási Á. Z. (5), Jobbágy (5), Kondi (6), Paulusz (-)

A Magyar Labdarúgó Szövetség, Serdülő U15 II. osztály, Közép ”C” csoportjában a 3. mérkőzésünket a listavezető Budaörsi SC otthonában játszottuk. Ellenfelünk 4 győztes találkozó után, tehát 100 %-os teljesítményt nyújtva fogadott minket az Árok utcában található gyönyörű sportlétesítmény kifogástalan műfüves pályáján. Ami minket illet, az elmúlt héten összecsapás nélkül maradtunk, hiszen Esztergomban az esőzés miatt nem lehetett lejátszani a mérkőzést. Kérdéses volt tehát, hogy a több mint 1 hetes kihagyás után miként zökkenünk vissza a bajnoki ritmusba. Ráadásul a védelmünkben eddig meghatározó teljesítményt nyújtó játékosaink, Jámbor és Nagy betegség miatt nem is tarthattak a csapattal. A körülbelül 40 néző előtt kezdődő találkozónak már az első percei nagy izgalmakat hoztak. A korábbi összecsapásokhoz képest kényszerűségből alaposan átszervezett védelmünk a 4. percben kapitulált.

A hazaiak egyik játékosa a megkapott labdával szinte szemben a kapunkkal, a büntetőterület vonala magasságában befordult védőink közé, majd nem sokat hezitálva laposan belőtte a kapunk jobb alsó sarkába (1-0). Hátrányba kerülésünket követően „felhúztunk egy falat” a kapunk elé, és próbáltunk rohamozni, illetve labdavesztés esetén már a támadó térfélen nyomást gyakorolni a budaörsiekre. Voltak ígéretes helyzeteink, de a befejezéseknél mindig becsúszott egy-egy hiba, illetve játékos. A letámadásos játékunk magában rejtette annak a veszélyét, hogy a kulturáltan, szervezetten játszó ellenfelünk egy-egy labdaszerzés után megkontráz minket. Az első félidő végéig több gól nem esett, így az újabb találat a második játékrészig váratott magára. A 48. percben Hőgye fejes gólja révén kiegyenlítettünk. A találat előtt Sütő 23-25 m-ről végzett el szabadrúgást. Jobb lábas lövése után a labda a kapu bal oldali „pipájáról”, tehát a keresztléc és a bal oldali kapufa találkozási pontjáról pattant a talajra. Hőgye ott termett, és 6-8 m-ről, a kint helyezkedő kapus felett befejelte a kapu közepébe (1-1). Az egalizálás után a Budaörsi SC hatalmas nyomás alatt tartotta a kapunkat, de álltuk a támadásokat. Sőt, a lefújás előtt pár perccel Bálint kialakította magának a meccslabdát, majd elhibázta! Egy indítás után a kapuját elhagyó hálóőr felett bal lábbal ellőtte a labdát, amely a jobb kapufa mellett hagyta el a játékteret. Óriási lehetőség maradt ki! A végeredmény 1-1 lett. Önmagában nem rossz ez az eredmény, hiszen általunk a listavezető „megtorpant”, ugyanakkor nem kerültünk hozzá közelebb. Jövő héten, a Soroksár SC ellen meg kell mutatnunk, hogy nem a véletlen műve volt a Budaörsi SC elleni szoros eredmény!

Wágner Ádám nyilatkozata: „Szakmailag több pozitívumot hozott számomra a Budaörsi SC elleni mérkőzés. Jámbor és Nagy hiányzása miatt alaposan át kellett szerveznem csapatom védelmét, de egyetlen kihagyástól eltekintve a védekező játékunkkal elégedett voltam. Sokszor, ha nem is mindig tudatosan, de jól alkalmaztuk a letámadást is. Amit sajnálok, hogy – már nem először – a találkozó elején kaptuk a gólt, és ez alapjaiban befolyásolta az egész összecsapást. Ráadásul, a támadásért felelős játékosaim igen halovány teljesítménnyel rukkoltak elő. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy – bár előzetesen alaposan felkészültünk ellenfelünkből – a budaörsiek annyira szervezetten játszottak, hogy a mérkőzés több periódusában is hosszú percekig képesek voltak minket nyomás alatt tartani. Mindent egybe vetve, telhetetlenül azt mondom, az utolsó percekben meg kellett volna kaparítanunk a 3 pontot! Nem vagyok elégedett az 1 ponttal, de ez a találkozó bizonyította, hogy egyre erősebbek vagyunk, és hiszem, hogy kis idő elteltével eredményesebbek is leszünk!”

Hajrá Tabán!

MLSZ SERDÜLŐ BAJNOKSÁG U-15 II. oszt. Közép C csoport  (’95/’96)
                                                                               
Edző: Wágner Ádám     Segédedző: Wágner Gábor

U13(’97) bajnoki mérkőzés - MLSZ U13 II. osztály, Közép „C” csoport, 6. forduló
2009.09.12.  9.00 óra
Budaörs, Árok u. 1-3. - műfüves nagypálya, 2x35 perc,  40 néző
                               
Budaörs – Tabáni Spartacus      2-2 (1-2)
G: Szalai, Csicsely
Gólpassz: Vértes, Bagdy

Kapusok:   Sóvári (6), Csarankó
Játékosok: Prószéky (7), Lukász (8), Csillag (8), Gallwitz (8) - Szalai (7), Vértes (8), Bagdy (7) - Balogh (5), Mensáros (4), Csicsely (6),
Cserék: Bavay (6), Lénárd (6), Hőnich (6), Gyebnár (-)

Mérkőzésértékelés:

Szombat reggel Budaörsre látogattunk, abban a reményben, hogy kezdeti sikereinket tovább folyatjuk, egy jó erőt felvonultató ellenféllel szemben. Ellenfelünk képességeiben nem csalatkozhattunk a mérkőzés folyamán, hiszen nagy fizikális erejük, és egy- két egyéniségük már a játék elején látható volt. Gyerekeink viszont roppant jó napot kifogva, és kellő önbizalommal játszva megkeserítették ellenfelük életét. De nézzünk mindent sorjában.
A játék elején, olyan elánnal kezdtek fiaink, melyet sem az ellenfél, de még én sem vártam. A meglepetés, és a döbbenet erejével hatott, hogy a kezdő sípszó után 3 perccel egy remekbe szabott akció, és egy jó átlövés után magunkhoz ragadtuk a vezetést. Az ellenfélen nagyon látszott az a fajta megszeppenés, illetve riadalom, melyet gyerekeink kemény védekezése, és látványos futballja okozott. Szerencsére játékosaink is megérezték a vérszagot, és még egy lapáttal rátettek teljesítményükre. Lendületünk a 25 percig tartott, amikor is budaörsi fiuk folyamatosan átvették a kezdeményezést, és nyomás alatt tartották kapunkat. Sajnos az első félidő utolsó 10 percében némi fáradság is tapasztalható volt a csapaton, melyet az általunk diktált tempó okozott, illetve az a fizikális különbség, ami a két csapat játékosai között megvolt. A 25. és 35. perc közötti időszakban teljes erőnket a védekezésre fordítottuk, ahol óriási energiákat mozgósítottunk ellenfelünk megállítására. A félidő vége előtt tizenegyest ítélt meg a játékvezető kárunkra, melyet az ellenfél értékesített, így 2-1-es vezetéssel mehettünk a szünetre.
A második játékrészben kiegyenlített mérkőzés alakult ki, ami színvonalas, változatos mérkőzést eredményezett. A 20. perc környékén rosszul reagáltunk le egy félpályánál lévő szabadrúgást, amit ellenfelünk rögtön észrevett, és a középső kiugratás után a ziccer helyzetet értékesítették. A hajrában némi fölénybe kerültünk, de már nem maradt erőnk a végső győzelem megszerzésére.

Összegezve: Csapatunk remek teljesítményt nyújtott ezen a hétvégén. Öröm volt látni azt az elszántságot, akaratot, és küzdeni tudást, mely eddig nem volt jellemző ránk az ilyen kiélezett mérkőzéseken. Védekezésben mind a középpálya, mind a védelem, rettentő határozottsággal, illetve mérhetetlenül keményen fojtotta el az ellenfél kezdődő támadásait, aminek az lett a következménye, hogy a budaörsi játékosok nem tudtak tisztán a labda megjátszására koncentrálni, mert folyamatosan fizikai nyomás alatt tartottuk őket. A remek védekezés pedig előkészítette a támadójátékot, főleg az első félidő 25. percéig volt ez jellemző. Azt mondhatom, hogy játékosaim a felkészülési mérkőzésekhez képest rengeteget léptek előre a nagypályás játékban, hiszen bátran állíthatom, hogy az összes ellenfelünk közül, most játszottunk talán a legerősebbel. Igaz a győzelmet most kiadtuk a kezünkből, de munkával a hibáinkat tovább tudjuk csökkenteni, és nemsokára egy ilyen kiélezett mérkőzést is meg fogunk nyerni.
Gratulálok mindenkinek, még az otthon maradóknak is, hiszen ez a siker mindenkié!!

Hajrá Tabán!

MLSZ SERDÜLŐ BAJNOKSÁG U-13 II. oszt. Közép C. csoport  (’97)
                                                                               
Edző: Helm Tamás

U12(’98) bajnoki mérkőzés, BLSZ U12/1.csoport, 2. forduló - 2009.09.12.  11.00 óra 
IV.Megyeri út 13. -  műfüves ¾  pálya, 5x2m-es kapuk, 8+1 fő, 2x35 perc,  50 néző 

UTE ’99 - Tabáni Spartacus SKE    2-2  (1-0)
G: Székely, Laczkó

Keret: Gundel-Takács, Ács, Jámbor, Gazsó M., Gyebnár, Laczkó, Bayer, Kozma, Székely, Ninausz,   Hőnich, Plank, Horváth

Ismét élvonalbeli klub csapatával mérkőztünk. Izgalmas, jó mérkőzés volt melyen nem igazán sikerült egy év előnyünket érvényre juttatni. Játékunk jó volt, de nem kielégítő, ha azt nézzük, mindig mindenhol győzni szeretnénk!
A találkozó első húsz percében remek csapatjátékot produkáltunk. Látványos labdakihozatalainkat nem tudta megakasztani a lila csapat. Ellenfelünk térfelének közepéig gördülékeny akciók futottak. Akkor álltunk csak meg mikor szabálytalankodtak. A támadó harmadba érve is több szép megoldást láthattunk, melyek végén veszélyeztetni tudtunk, de fölényünket nem használtuk ki, így ismét nem mi szereztük meg a vezetést. Egy szépen induló támadásunkba elől, a túlsó félpályán hiba csúszott. Belefordultunk a védőbe és az eladott labda pillanatában nem zártunk hátul. Nem irányított a védelem, távol oltunk a centertől. A középpályán még volt lehetőségünk kétszer is megállítani a kibontakozó támadást, de túlzottan előzékenynek mutatkoztunk. Ütközés helyett üldözhettük  középpályásukat. Lendültbe kerültek, leindítottak és a kínálkozó ziccert gólra ( 1-0, 23. perc) váltották. A félidő végéig még több helyzet adódott mindkét kapu előtt. Ekkor már jobban figyeltünk a védekezésre, de továbbra is jó fiúkként viselkedtünk és nem tisztáztunk elég keményen kapunk előteréből, így okozva izgalmas pillanatokat egymásnak. A 70 perc játékra jellemzően mi két sérülést is szenvedtünk, gólhelyzetben lerúgták csatárunkat, mégsem voltunk elég paprikásak aminek szembetűnő jele, hogy csak egy szabadrúgást ítélt ellenünk a játékvezető. A második félidőt ott folytattuk ahol az elsőt abbahagytuk azzal a különbséggel, hogy mivel futottunk az eredmény után többször is fellazult a védelem. Egy remek jobb oldali támadást Kozma pontos kapu elé érkező passza után Székely gólra váltotta ( 1-1 39. perc ). Lüktetőbbé vált a meccs. Mindkét csapat, főleg a miénk, szerette volna megszerezni a három pontot. Több lett a pontatlan passz elsősorban a kapkodás és a labda nélküli embereink kevés mozgása miatt. Míg a nálunk kisebb gyerekek szaladgáltak a pályán, nálunk előfordult, hogy a játékot kerülve néztük az eseményeket. Sokkal gyorsabb gondolkodásra és cselekvésre van szükség a jobb csapatok ellen. Egy újabb védelmi határozatlanság és egy labdavesztést követő szétnyílásunk következtében ismét hátrányba kerültünk (2-1 51. perc) akárcsak az első félidőben. A csapat erejét és ügyességét bizonyítandó egy szöglet után Laczkó bombája (2-2 68. perc )az egyenlítést jelentette számunkra.

Tulajdonképpen egy nyerhető találkozó után, felemás érzések keringenek bennem. Azokat az erényeket láthattuk melyek a sajátjaink. Ügyesek vagyunk, tudunk higgadtan küzdeni, van tartása, elképzelése a csapatnak. Az a kérdés tudunk-e ennél többet?! Merünk-e ütközni, keményen labdát szerezni és fel tudjuk-e gyorsítani mozgásunkat és támadójátékunkat. Ehhez tulajdonképpen nincsen másra szükség, mint meglévő erényeinket jobban hasznosítani. Bízom benne, hogy edzésről edzésre, hétről hétre jobb csapatot fogunk látni a Tabán mezében!

Hajrá Tabán!

BLSZ SERDÜLŐ BAJNOKSÁG  U-12 / 1. csoport  (’98)
                                                                               
Edző: Kiss Zoltán

U11(’99) bajnoki mérkőzés, BLSZ U12/2. csoport, 1.forduló - 2009.09.09.  16.30 óra                                                          

XVI. Bátony utca 1-33. - füves  ¾ pálya, 5x2m-es kapuk, 8+1 fő, 2x35 perc,  30 néző                                             
   
MINDEN KEZDET NEHÉZ II.

Ikarus U12 - Tabáni Spartacus U11     8-0 (4-0)
G: -

Orczy 5 – Kulcsár 4, Farkas 4, Horváth L. 4, Jobbágy 4  – Novák 4, Langer 4 – Lénárd 4 – Rosdy 4

cs: Róth 2, Nagy 2, Tóth 3

Csapatunk 1. bajnoki meccse nem éppen úgy alakult, ahogy azt az ember megálmodná. Sajnos (vagy szerencsére ?) rögtön egy nagyon masszív csapattal találkoztunk. A mérkőzés folyamán ugyan többnyire szervezetten játszottunk és hősiesen próbáltunk küzdeni a fizikálisan lényeges fölényben lévő hazaiak ellen, ám ez ma csak egy ilyen nagy „zakóra” volt elég. Ügyesek voltak labdakihozatalaink és a tanult dolgok alkalmazása terén is láttam bíztató jeleket. Noha a meccset kezdő 9 játékos hősiesen állta a sarat sajnos beszálló cserejátékosaink nem tudták felvenni a meccs ritmusát és amikor pályán voltak az ellenfél nagyon megszórt minket. Ebben rengeteg javulásra lesz szükség, mert egy csapat nem csak a kezdőkből áll, hanem a cserék is ugyan olyan fontos részei az egésznek!  Minden féle képpen túl kell tennünk magunkat ezen a pofonon és a következő meccsen tiszta lappal kell pályára lépnünk. Hasonlóan szervezetten és keményen!

Összegzésként: Kicsit furcsa egy 8 gólos vereség után azt mondani, hogy voltak bíztató momentumok én mégis ezt teszem. Ahogy az előbbiekben leírtam, sok elemmel elégedett voltam. Küzdöttek is a fiúk becsülettel. A két félidő utolsó 5 perceiben kapott 5 gólunk (tehát 10 perc alatt 5) tették ilyen „csúffá” a végeredményt. Támadásban kevés lehetőségünk volt, ám néhány bíztató Jobbágy lövés és Rosdy megugrás gólt hordozott magában. Sajnos a kapufánál közelebb nem jutottunk a szépítő találathoz. Meglátásom szerint a végelszámolásnál az Ikarus játékosai az első háromban lesznek így nekünk nem ellenük kell győzni, pláne nem idegenben. Megtesszük ezt majd mások ellen! Mondjuk jövő héten az Újpest SC ellen! 

U11(’99) bajnoki mérkőzés, BLSZ U12/2. csoport, 2.forduló - 2009.09.12.  9.00 óra                                                          

IV. Tábor utca – füves  ¾ pálya, 5x2m-es kapuk, 8+1 fő, 2x35 perc,  50 néző                                             

0-0, DE NEM SEMMI

Újpest SC U12 - Tabáni Spartacus  U11     0-0
G: -

Meleg 6 – Kulcsár 5, Farkas 6, Orczy 6, Novák 6 – Tóth 5, Langer 5 – Lénárd 5 – Rosdy 5

cs: Róth 5, Nagy 5


Három nappal az Ikarus elleni KO után ismét idegenben játszott csapatunk. Sajnos két meghatározó játékosunk is vidéken töltötte a hétvégét, így elég nehéz helyzetben voltam a csapat összeállításával kapcsolatban. Már csak azért is, mert létszámban eléggé a minimális szintet verdestük. Szerencsére a 98 –as csapatból erre a mérkőzésre „igazoltam” egy kapust Rajmi személyében! Így a védelem tengelyébe visszakerült Orczy Kristóf. Ellenfelünk fizikálisan hasonló mutatókkal bírt, mint az Ikarus-os fiatalok. Ám mi nem ijedtünk meg tőlük! Hasonlóan szervezetten léptünk pályára, mint szerdán, de nagy különbség volt cserejátékosaink szereplése. Végre egy váltás tényleg frissítés és nem gyengítés volt a mai napon. A meccs egészében hatalmas küzdelem zajlott a pályán egy jó adag izgalommal fűszerezve. A meccs 70 perce alatt végig „gólszagot” lehetett érezni, ám betalálni ma egyik csapatnak sem sikerült. Rajmi két alkalommal mentett nagyot, noha bravúroznia nem kellett, de a labda elé azért oda kellett állni. Nekünk két esetben volt jó lövőhelyzetünk, ám a nagy bombákat leadni képes Langer Peti a sűrűben, inkább mindkétszer visszavette a labdát a gyengébbik lábára. Így nem tudhattuk meg, hogy lövései eljutottak volna – e a kapuig vagy sem. Ennek fényében a legnagyobb lehetőség Novák Öcsi neve mellé került, aki egy ügyes csel után szépen a sarok felé lőtt, ám az erőtlen kísérletet a kapus szép vetődéssel hárította! A végén nagyon örült mindenki a megszerzett pontnak. Én pedig a szervezett játéknak!

Összegzésként: A ma mutatott produkció 75%- ban megfelelt annak, amit mindig látni szeretnék. Bátrak, kemények, tudatosak voltunk. Szembe ötlő volt, hogy technikailag mennyivel ellenfelünk előtt járunk. Kb. annyival, mint amennyivel ők fizikálisan erősebek nálunk. Ma többször volt lehetőségünk támadást vezetni, mint szerdán, ám gólt ma sem tudtunk lőni. Egy 4-4-es eredmény nyílván szórakoztatóbb lett volna, ám nem tudom azt mondani, hogy bárcsak így alakult volna a meccs. Ugyan is nagyon örülök annak, hogy egy 70 perces meccset kapott gól nélkül hoztunk. Nagy szerepe volt ebben magabiztos kapusunknak és két belső védőnknek! A középpályán is elégedett voltam a látottakkal, noha Kulcsár Simi ennél sokkal keményebb játékra is képes. Elöl az említett helyzeteken kívül Rosdy Levinek ma nem nagyon akadt helyzete, míg a centerként vitézkedő Egon egy esetben nagy ziccerbe kerülhetett volna, de a labda a térdéről pattant a kapus elé. Minden esetre örülök, hogy a szerdai „zakó” nem szegte a fiúk kedvét és egy ilyen jó meccset produkáltak ma! Csak így tovább és akkor nemsokára győzelemnek is örülhetünk majd! 

Hajrá Tabán!