U18(’92/’93) bajnoki mérkőzés, MLSZ U19 II. osztály Közép „A” csoport, 10.forduló - 2009.10.11.  10.30 óra   
III. Kalap u.1., III.ker.TUE pálya - műfüves nagypálya, 2x45 perc, 30 néző 

LÁNG–OLVA ÉGTÜNK

Láng SK U19 – Tabáni Spartacus (MTK Budapest) U18      10-0 (4-0)
G: -

Szakács 4 (Akay 4) – Neidert 3, Polánszky 3, Sárosi 4, Posta 4 (Szőnyei 0) – Paulovics 4  (Bagdy 0)  Koltai 3 – Garancsy 4 (Szekér) Pataki 3, Bede – Fazekas 4 (Almási 3) Királyvölgyi 4 (Gallatz 0)

No comment… Az eredmény önmagáért beszél!

MLSZ IFJÚSÁGI BAJNOKSÁG U-19 II.oszt. Közép A. csoport  (’92/’93)

Edző: Egyházi Gergely

U16(’94) bajnoki mérkőzés, MLSZ U17 II. osztály Közép „A” csoport, 10.forduló - 2009.10.11.  12.30 óra   
III. Kalap u.1., III.ker.TUE pálya - műfüves nagypálya, 2x45 perc, 30 néző
 
40 PARTI PERC JUTOTT

Vezette: Kiss Szabolcs (Kovács Gábor, Takács Zoltán) (6)

Láng SK U17 – Tabáni Spartacus (MTK Budapest) U16    6-1  (3-1)
G: Taksár (15.perc)

Máté (5) – Zincenko (4), Taksár (5), Mérei (4.5), Lakatos (4) – Szabó (4.5), Gáspár (4.5) – Bálint (4.5), Csepura (4.5), Bea (4) – Chorfi (4.5)
cs: 46.percben Chorfi helyett Tivadar (4.5)
Hiányzók: Zsila (sérülés), Rigó (utazás), Cseh-Szombathy (sérülés)

Vasárnap délelőtt a szokottnál kicsit később, de végülis megérkezett az ősz. A reggeli zuhogó eső ellenére kiváló – nem mellékesen műfüves – pályán csaphattunk össze a Láng SK csapatával. Ismét egy cserével (újabb sérült) és a betegségből épp hogy felépülő Karimmal, a sérültlistáról éppen hogy lekéredzkedő Lakatos Bandinkkal.
Nyugodtan kezdődött a mérkőzés. Az ellenfelünknek nem voltak hihetetlen támadásai, eszméletlen akciói. Sajnos az első komolyabb (meglehetősen durva) összecsapásnál Zincenko Dini lenn maradt a földön, combsérülést szenvedett, így innentől kezdve már a pályán is volt nem éppen 100%-os játékosom. Úgy érzem ez a jelenet némileg befolyásolta is az utána történteket. Aztán persze, hogy le is gyorsultak minket a jobb oldalunkon (’9), és nyílván be is vágták kíméletlenül a helyzetet, mint ebben a ligában a legtöbb együttes. Nem egészen hat perc múlva (’15) Taksár Tomi végezhetett el szabadrúgást, egészen a ”Lövölde tér” magasságából. A kiválóan meglőtt labda a felugró Bálint Gergő fejét hangyányit érintve lepattant a kapus előtt, majd a következő pillanatban már a Láng kapujában táncolt. 1-1! Nem tudhattuk biztosan, de a jegyzőkönyv alapján Taksár a gólszerző, tulajdonképpen megérdemelten. Tamásnak a félidő közepén volt egy hasonló helyről elkövetett megint csak kiváló szabadrúgása is, de akkor a felső léc segített a hazai kapusnak és az alapvonalon túlra pattant a labda. A mezőnyben inkább a védekezésre összpontosítottunk, kontraakcióinknál, illetve azok megpróbálásánál nem tudtunk veszélyesen meglépni, illetőleg a támadáshoz fellépni – besegíteni. Így maradtak nekünk ezek a távoli bombák. A 40. percben mi végezhettünk el oldalról pontrúgást és némileg ez lett a vesztünk is. A keresztbe szálló labda a hosszú oldalon helyezkedő Szabót találta meg, aki nem lőtte el egyből, hanem dekázott egyet-kettőt annak reményében, hogy jobb helyzetbe kerül, kifelé – visszafelé sodródott, majd elvesztettük a játékszert. Leindítás, gyorsaságkülönbség és a vége hazai gól. Mire felocsúdtunk volna már rúgtak is még egy közelit, így 2 gól forral fordult az ellenfél. Ez azért is volt különösen fájó, mert a 40. percig a gólváltáson kívül nem is nagyon alakultak ki helyzetek a kapuk előtt, tehát a játék képe alapján (ekkor legalábbis úgy tűnt) egy kis odafigyeléssel az egy pontot akár el is vihettük volna Óbudáról. Szünetben a sérült Karimet Tivadar Attila váltotta, meg egy két jó tanács hangzott el a csapat számára.       
A második félidő nem rólunk szólt. Próbáltunk ugyan Taksárral támadni (Gáspárral védekezni), egy idő után váltani 4-4-2-re, de egy-egy kapu előtti keveredésen túl nem tudtunk újabb találatot felmutatni. Nem úgy a hazaiak. Kijött a gyorsaságkülönbség (főleg sérült védővel) és persze az angyalföldiek kíméletlenül berugdosták a fellazuló védekezésünk által kínált lehetőségeiket. Megérdemelt a Láng siker, ez nyilvánvaló, sajnos nekünk ma csak 40 perc jutott a pályán. Legközelebb talán több ideig lesz realitás a pontszerzés és akkor akár megint sikerülhet is!

MLSZ IFJÚSÁGI BAJNOKSÁG U-17 II.oszt. Közép A. csoport  (’94)
Edző: Grőb Ákos

U15(’95/’96) bajnoki mérkőzés - MLSZ U15 II. osztály, Közép „C” csoport, 10. forduló
2009.10.10.  12.00 óra
XII. Csörsz u. 2-4. – műfüves nagypálya, 2x40 perc, 40 néző

EZÚTTAL GYŐZTESEN HAGYTUK EL A PÁLYÁT

Tabáni Spartacus SKE – Szigetszentmiklósi TK     5 - 1 (1 - 0)
G: Bálint (2), Hőgye, Klacsák, Tóth

Mancher /csapatkapitány/ (5) – Rendek (6), Erdősi (7), Nagy (7), Jámbor (6) – Fritz (7), Klacsák (8) – Pereg (5), Hőgye (6), Fáth (7) – Bálint (8)
cs: Jobbágy (6), Kondi (6), Paulusz (6), Szekeres (6), Tóth (6)

A Magyar Labdarúgó Szövetség, Serdülő U15 II. osztály, Közép ”C” csoportjában a 6. mérkőzésünket a szezonban másodszor „hazai környezetben”, pontosabban nem a Czakó utcában, hanem a Csörsz utcában található műfüves pályán játszottuk mintegy 40 néző előtt. A Szigetszentmiklósi TK ellen - annak dacára, hogy az elmúlt időszakban 3 döntetlent értünk el (az emlékezés jegyében Budaörsön 1-1-re, míg Soroksáron, majd Csepelen is 2 – 2-re végeztünk) -, tabáni részről már mindenki reménykedett a győzelemben, és ezúttal nem is kellett csalatkozni, na de ne szaladjunk ennyire előre! A kifogástalan talajú, hosszúságú és szélességű pályán egy „akadálya” volt annak, hogy azt játsszuk, amit szeretnénk, mégpedig az ellenfelünk. A labdabirtoklás arányát tekintve már az első percektől kezdve jobban álltunk, és a kaput eltaláló, illetve kapu felé tartó lövések képzeletbeli rublikájába is behúzhattunk néhány strigulát. Az első gólra a 7. percig kellett várni. Fritz a felezővonal környékéről gyors labdaátvétel után megjátszotta ékjátékosunkat, Bálintot, aki ravasz volt. Rajta kívül szinte mindenki arra számított, hogy a büntetőterületen belülre futó Klacsákhoz passzol, de középső támadónk apróbb igazítás után, 22-24 m-ről, jobb lábbal átemelte és ezzel egyben át is ejtette a kapujából kissé kint helyezkedő kapust (1-0). Viszonylag hamar vezetést szereztünk, de talán csak a legoptimistább szurkolóink reménykedtek abban, hogy ennyi is elég lehet a győzelemhez. Az elmúlt hetek tapasztalatai legalábbis nem ezt sejtették. A folytatásban hoztuk is a korábbi formánkat, egyik gólhelyzetet a másik után dolgoztuk ki, majd azokat apróbb-nagyobb hiba okán ki is hagytuk. Úgy telt el az első félidő, hogy Bálintén kívül több találat már nem is esett. Így következett a szünet, azt követően pedig – nem túl nagy meglepetésre – a  folytatás. Teltek-múltak a percek, majd jött a 47., amikor is Hőgye ügyes cselekkel játszotta magát tisztára a támadó térfél közepén, és utána Bálinthoz passzolta a labdát. Centerünk a kapott labdával a büntetőterületen belülre jutott, majd egészen a szigetszentmiklósi hálóőrig vezette. 14-16 m-re a kaputól jobb lábbal eltolta előtte a labdát, és azt követően bal lábbal bepasszolta mellette a kapu jobb oldalába (2-0).
Nem sokat kellett várnunk a megnyugtató 3 gólos előnyre, ugyanis a 48. percben a hosszabb idejű kihagyás (bárányhimlő) után visszatérő Tóth volt eredményes. Bálint „robogott” el a labdával a támadó térfél bal oldalán, majd a kapuvonal közeléből középre centerezte a jókor és jó helyen érkező Tóth elé, aki 6-8 m-ről, átvétel után, jobb lábbal bepasszolta a kapu közepébe (3-0). A hetek óta tartó stressz alóli felszabadulást hozta meg ez a találat, ugyanis a folytatásban már érződött játékosainkon, hogy ez a meccs nem hozhat döntetlen végeredményt. A 60. percben Klacsák találata révén már tekintélyes előnyhöz jutottunk. A támadó térfél bal oldalán egy egyéni akció során bevezette a labdát a büntetőterületen belülre, egészen a kapuvonal közeléig. Kisodródott, nem éppen optimális helyzetből, 2-4 m-ről, jobb lábbal bepasszolta a labdát a kapu jobb alsó sarkába (4-0). A 66. percben az 5. gólunkat is megszereztük. „Apró szépséghiba”, hogy a saját kapunkba. A kapuelőtérnél kialakuló kavarodás végén Erdősi vétett, rosszul szabadított fel, és ennek a következménye 4-1 lett. Mit lehet ilyenkor mondani? Esetleg azt, hogy csak az tud hibázni, akinél a labda van. A 76. percben azért a túloldali kapuba is sikerült még egyszer betalálnunk. Megintcsak a támadó térfél bal oldalán Klacsák vezette a labdát a kapuvonal közelébe, ahonnan a középen érekző Hőgyét találta meg a labdával, aki 3-5 m-ről, jobb lábbal bepasszolta a kapu közepébe (5-1). A végeredmény 5-1 lett, amely lélekemelő győzelmet jelent. A következő lépés az lenne, hogy végre idegen környezetből is elhozzuk a 3 pontot. A lehetőség mindenesetre adva van, hiszen jövő hét szombaton Szentendrére, a Dunakanyar SE otthonába látogatunk.

Wágner Ádám nyilatkozata: „Egy győzelem mindig és mindenkinek jól jön, és ezzel mi sem vagyunk másként. Nagyon szurkoltam játékosaimnak, hogy a döntetlenes szériánkat sikerüljön lezárni, mert már-már beleestünk a győzni nem képes, de a döntetlenre azért még jó csapat kategóriájába. A nagy különbségű győzelem ellenére azt mondom, ezért a 3 pontért meg kellett dolgozni, a szigetszentmiklósi fiúk nem adták ingyen. Mi mást tanácsolhatnék magunknak egy ilyen siker után, minthogy nyissunk új szériát, mostantól sorakozzanak a győzelmek! Gratulálok minden játékosomnak!”

Hajrá Tabán!

MLSZ SERDÜLŐ BAJNOKSÁG U-15 II. oszt. Közép C csoport  (’95/’96)

Edző: Wágner Ádám     Segédedző: Wágner Gábor

U13(’97) bajnoki mérkőzés - MLSZ U15 II. osztály, Közép „C” csoport, 10. forduló
2009.10.10.  10.00 óra
XII. Csörsz u. 2-4. – műfüves nagypálya, 2x35 perc, 60 néző

Tabáni Spartacus – Szigetszentmiklós TK       1-3 (1-2)
G: öngól

Kapusok: Sóvári (7), Horváth (7)
Játékosok: Krepuska (6), Lukász (6), Csillag (7), Hőnich (5) - Laczkó (6), Vértes (5), Bagdy (5) - Hajas (6), Mensáros (6), Csicsely (6), Lénárd (5), Szalai (6), Bavay (6), Balogh (5), Gyebnár (-)

Mérkőzéselemzés:
Három idegenbeli mérkőzésünk után, végre hazai pályán (igaz nekünk ez is idegen) játszhattunk a Szigetszentmiklós csapatával. Két hete játszottunk bajnoki mérkőzést a Csepel HSC ellen, ahol nagy hajránknak köszönhetően, döntetlenre mentettük a játékot, így most gyerekeink hatványozottan, a győzelemre koncentráltan léptek pályára.
A játékot jól kezdtük, de a 3 percben bekapott gól után összezavarodott a csapat, aminek az lett a következménye, hogy, az ellenfél által képviselt, rúgom és futok stílusra állt át a csapattunk, mely maga után vonzotta a csapkodó játékképet, és a labdabirtoklás gyors váltakozását. Játékosaink a 10. perc környékén megnyugodtak, és átvették a kezdeményezést. Amint ellenfelünk, úgy mi is a semmiből találtunk egy gólt, melyhez kellett az ellenfelünk szép csúsztatása is, öngól. Az egyenlítés után megpróbáltunk ritmust váltani, de ismételten egy szabadrúgás utáni előre vágott labdából ellenfelünk ismét vezetést szerzett. A szünetig akadtak még helyzeteink, illetve lehetőségeink, de a befejezésekbe állandón hiba csúszott, így maradt a 1-2-es vendég előny.
A szünetben elmondottaknak megfelelően, gyerekeink magasabb sebességbe kapcsoltak, de egy szabadrúgásból ellenfelünk újra gólt ért el, megint a semmiből. A mérkőzés további menetében az látszott, hogy a pályán lévő játékosok minden energiát megmozgatnak a győzelem érdekében, de a taktikusan időt húzó, vagány ellenfél folyamatosan széttördelte a játékunkat, és igyekeztek minket ritmuson kívül tartani. Sajnos nem hogy a győzelem, de az egyenlítés sem sikerült, bár lőttünk két gólt, de a játékvezető érvénytelenítette.

Összegezve: E mérkőzés bebizonyította, hogy három egymást követő mérkőzésen, nem lehet egy félidőnyi játék előnyt adni ellenfelünknek, mert az könnyen megbosszulhatja magát. Mert ami a soroksári, csepeli meccsen sikerült az most nem jött be, nem tudtunk fordítani, kikaptunk. Lehetne a rossz játékvezetőre, illetve a szerencsétlen kapott gólokra fogni a vereséget, de ezzel csak saját magunkat csapnánk be, mert nem a kifogásokat kell keresni, amivel felmentenénk magunkat a hibáink alól, hanem azon kell elgondolkodni, hogy miért nem lehet az első perctől fogva keményen, magas tempóban játszani.
Még egy tény: az a csapat, aki az eredmény miatt nem törekedik játékra, csak találomra felrugdossa a labdát, az  fiatalkori szinten még lehet eredményes, de hosszútávon sikertelen marad, hiszen a taktikai fejlődés miatt, a magasabb életkori szinten már nehéz győzelmet elérni, úgy hogy tulajdonképpen csak pillanatokra birtokolja a rugdosódó csapat a labdát. Mi jó úton járunk, és maradjunk a játszó futball oldalán, mert hosszú távon ez hoz eredményt.

Hajrá Tabán!!

MLSZ SERDÜLŐ BAJNOKSÁG U-13 II. oszt. Közép C. csoport  (’97)

Edző: Helm Tamás

U12(’98) bajnoki mérkőzés, BLSZ U12/1.csoport, 6. forduló - 2009.10.10.  11.00 óra 
I. Czakó u. 2-4. -  füves ¾  pálya, 5x2m-es kapuk, 8+1 fő, 2x35 perc,  50 néző

MEGÉRDEMELT GYŐZELEM
 
Tabáni Spartacus SKE – Láng SK         6-0 (3-0)
G: Székely (3), Bognár (2), Lugosi

Keret: Gundel-Takács, Ninausz, Székely, Ács, Laczkó, Lugosi, Gyebnár, Horváth, Gazsó M., Tóth, Hőnich, Bognár, Plank, Jámbor, Kozma

Nagyon jól jött számunkra ez a hétvégi győzelem. Előző heti rosszul elsült találkozónk után, most gyengébb ellenféllel találtuk szembe magunkat és végig irányítva a játékot sikerült begyűjteni a három pontot.
Külön örülök annak, hogy érintetlen maradt a hálónk. Az első percektől kezdve támadásba lendültünk. Tulajdonképpen sok olyan labdatartást és támadásvezetést láttam, amiket gyakorolunk. Ehhez az is kellett, hogy az átlagosnál nagyobb területet hagyott számunkra az ellenfél. Ezt jól használtuk ki. Sok volt a forgatás, súlypontáthelyezés és védőink, de főleg középpályásaink is bátran indították a passzjátékokat. Ebből több ziccer is kialakult. Bíztató, hogy a csapat jó játékának köszönhetően sok volt a helyzet és egyre több a csapat összeállításánál a lehetőségem. Így fejlődhetünk együtt és érhetünk el ehhez hasonlós sikereket, akár jobb csapatok ellen is. Feltűnő volt, hogy magabiztosan cseleztünk, kezdeményeztünk és előre léptünk a játék irányítását tekintve is. Remélem, hogy a pálya tengelyében elhelyezkedő játékosaink egyre többet fognak a csapat szerkezetére és társaik helyezkedésére figyelni és akkor biztosabb lesz a labdaszerzésünk akár már a pálya közepén! Most akadt gondunk a szélsők tolódásával, ami egyértelműen annak köszönhető, hogy túlzottan el voltunk foglalva gondolatban a támadások befejezésével.
Bízom benne, hogy a vállalkozó kedv  és a magabiztos játék szorosabb mérkőzésen is jellemzője lesz csapatunknak! Gratulálok a győzelemhez!

Hajrá Tabán!

BLSZ SERDÜLŐ BAJNOKSÁG  U-12 / 1. csoport (’98)
* a Láng FC évi összeredményéből 3 büntetőpont levonandó

Edző: Kiss Zoltán

U11(’99) bajnoki mérkőzés, BLSZ U12/2. csoport, 6.forduló – 2009.10.10.  9.00 óra
I.Czakó u. 2-4. -  füves ¾ pálya, 5x2m-es kapuk, 8+1 fő, 2x35 perc,  40 néző

MÉLYPONT !?

Tabáni Spartacus U11 – KISE U11     4-10 (2-6)
G: Rosdy (3) Novák

Arendt 2 - Orczy 4, Farkas 5 – Novák 4, Langer 3, Jobbágy 4, Nagy 4 – Lénárd 3, Rosdy 6
cs: Kulcsár 4

Nagyon nehéz úgy fejlődést várni a srácoktól, ha minden jobb csapat ellen lézengve, ijedten lépnek pályára! Nem állhatok oda 5-6 ember mellé és bíztathatom az első perctől az utolsóig, hogy bátran azt focizza, amire ténylegesen képes, hogy térden állva könyörögjek a meccs minden percében, azért, hogy merjenek ütközni! Ez meghaladja képességeimet! Akárcsak az a tény, hogy az első pillanattól kell koncentrálni, nem pedig 0-3 után. Demoralizáló lehet a tudat, hogy az első játékrészben minden labda, ami a kapunk felé ment gólt hozott, de ettől még a játékunk nagyon kevés volt!
Összegezve: Amit nem értek: Ha már vesszük a fáradtságot, hogy egy héten négyszer (szerintem keményen) edzünk, felkelünk egy hideg esős októberi szombat reggelen, hogy focizhassunk, akkor, miért nem tesszük a dolgunkat ??? Felmegyünk úgy a pályára, hogy: „majd lesz valahogy!” Hát lett! Tíz gól a zsákban! Boldog KISE játékosok és szurkolók! Csalódott Tabán szülők, szomorú gyerekek és az okokat kereső edző! Ezért kár volt felkelni szombat kora reggel!

BLSZ SERDÜLŐ BAJNOKSÁG  U-12 / 2. csoport (’99)

Edző: Egyházi Gergely