U18(’92/’93) bajnoki mérkőzés, MLSZ U19 II. osztály Közép „A” csoport, 1.forduló - 2009.08.25.  17.00 óra   
IX. Népliget, Kismartoni út – füves nagypálya, 2x45 perc,  80 néző                                             

Ferencvárosi TC U18 - MTK Budapest U18 (Tabáni Spartacus U18)        6-1 (3-1)
G: Németh G.

Szakács 7 - Pataki A.5, Polánszky 4, Pataky J. 4 (Bagdy 2) Sárosi 5 - Paulovics 4 (Szőnyei 0) Koltai 4 - Királyvölgyi 2 (Garancsy 3) Gallatz 4 (Neidert 0) Németh G. 5 (Almási 0) - Farnadi 3

Végre elérkezett a pillanat! Sok viszontagság után (az utolsó pillanatban elkészülő igazolások, hiányos szerelés) megkezdődött az idei bajnokság. Rögtön Magyarország egyik legpatinásabb (ha nem a legnagyobb) egyesületének játékosaival kerültünk szembe. Az első félidőben maximálisan elégedett voltam a srácok többségével hozzáállásuk miatt. Hála ennek a 32. percben 1-1 volt az állás. Gólunk egy szépen kijátszott akcióból kialakuló egy az egyes szituáció után született. Németh Gabó ügyesen helyezett a hálóba. Ekkor egy kicsit túlzottan belelkesedtünk és rohamozni kezdtünk. Sajnos ellenfelünk öt perc múlva ismét a saját javára fordította a találkozót, amit még eggyel meg is toldottak a szünetig. Ettől függetlenül a játékrész folyamán teljesen összeszedetten és nagy akarattal próbáltunk játszani. Ami viszont bosszantó volt, hogy játékosaink többsége tuti 5 méteres passzokat rontottak. Olyan szituációkban, amikor nem kényszerítette ki ezt ellenfelünk. A második játékrészre Pataky Jani sérülése után a csapatot fel kellett forgatnom és így finoman szólva sem a megszokott formációnkban léptünk pályára. Sajnos, vagy ennek hatására, vagy a fizikai, vagy a pszichés fáradtság hatására –nem túlzás – a második félidőben szinte pályán sem voltunk. Az első tíz percben még csak – csak próbálkoztunk, de utána futószalagon gördültek a hazai rohamok. A Fradi semmi különöset nem csinált, csak fizikálisan erős és gyors játékosaikat hosszú labdákkal indították, akik simán átszaladtak védelmünkön. illetve egy tagján nem tudtak. Barthez fantasztikus bravúrjainak köszönhetően megúsztuk a kétszámjegyű vereséget! Ezzel újdonsült kapusunk lett csapatunk (de talán a mezőny) legjobbja.

Összegzésként: elmondható, hogy ameddig fejben és ezáltal fizikálisan bírtuk tartani a lépést, addig méltó ellenfelei voltunk, nagy nevű vetélytársunknak. Sajnos az erő elillanásával ellenállásunk is megszűnt. Pozitívumként kiemelném csapatunk első félidei játékát, amely szerintem a hazaiakat is meglepte. Az a 45 percnyi produkció igen bíztató volt. Sajnos a negatív oldalra ezúttal sokkal több minden kerül. Először is a hihetetlenül könnyedén elszórt labdák terén lesz szükség 180 fokos fordulatra. Másodszor be kell látnunk, hogy a fizikális állóképesség ennek a sportnak az alapja, ami csak megfelelő mennyiségű edzéssel érhető el. Teljes mértékig elfogadhatatlan, az, hogy volt olyan játékos, aki a 12. (!) percben a térdére rogyva szinte az életéért küzdött úgy kimerült. Valamint az már most biztossá vált, hogy amíg a fizikálisan erős játékosaink 50% -a (Pataky, Kovács, Bede, Neidert) sérült addig test-test elleni küzdelmekben nem fogjuk tudni felvenni a küzdelmet. Ugyanis nálunk található meg néhány játékosnál az a különös koktél, amely áll: gyenge fizikumból, kevés futásból, taktikai fegyelmezetlenségből és hiányos küzdőszellemből! Ez a BLSZ bajnokságban is kevés volt, itt meg…

Edző: Egyházi Gergely
 

U18(’92/’93) bajnoki mérkőzés, MLSZ U19 II. osztály Közép „A” csoport, 4.forduló - 2009.08.29.  11.00 óra   
XIV. Kövér Lajos u. - műfüves nagypálya, 2x45 perc,  50 néző                                             

MTK Budapest U18 (Tabáni Spartacus U18) – BKV Előre U19      3-6 (1-3)
G: Németh G., Szekér, Farnadi

Szakács 5 - Garancsy 5, Polánszky 3, Sárosi 5 Neidert 3 - Pataki A. 3(Szőnyei 0) Koltai 3 (Posta 0) - Királyvölgyi 3 (Szekér 6) Gallatz 4 (Bagdy 0) Németh G. 6 (Almási 0) - Farnadi 5 (Oláh 0)

ARANYCSAPAT! 11 név, amelyet minden Magyar ember álmából felkeltve fúj! 6-3 az a legendás eredmény, amelyről szintén mindenki pontosan tudja, hogy mikor, hol és melyik mérkőzésen született. (London, Wembley stadion, 1953. november 25.) Amikor néhány éve a Filmmúzeum adására tűzte az „Évszázad mérkőzését” nagy érdeklődéssel vártam. „Na most végre láthatom a futball történelem egyik legjobb meccsét” – gondoltam magamban. Aztán a teljes 90 perc után úgy álltam fel, hogy: „Hmmmmm ez a meccs akár lehetett volna 32-17 is ha minden helyzetet belőnek!” De hát ez van! Ennyit fejlődött a labdarúgás és ezen belül a védelmek szerepe is lényegesen erőteljesebb hangsúlyt kapott! Na most a mai mérkőzés után ugyanaz volt az érzésem, mint anno a TV előtt. Itt is 6-3 lett a vége, de ez a meccs is lehetett volna kb. 20-7. Sajnos a védelmünk egy ementáli sajt lyukasságával és egy Benny Hill show tréfáival felérő módon szerepelt. Leragadtunk az 1953-as ifi csapatok védekezésénél.  Ám ennek ellenére három lőtt góllal minimum pontot kell tudni szerezni egy magára valamit is adó csapatnak. Sok kemény munkával kell megszilárdítani védekezésünket, mert meccsenkénti 6 kapott góllal viszont már most tudom hány pontunk lesz a szezon végén! Mindenesetre a játékunk, – ha minimálisan is – de javult a Fradi elleni produktumunkhoz képest!

Összegzésként: kezdjük a tényekkel! Ellenfelünk erőteljesebb, gyorsabb, sok esetben tudatosabb és szervezettebb volt a mai napon nálunk. Az első két dolog nem baj, mert a szezonban majd’ minden csapatra igaz lesz ez. Ám az utolsó kettő esetén csalódás a produkciónk. Százszor mondtam, de még mindig vannak, akik nem hisznek nekem: idén CSAK, akkor van esélyünk szoros eredményekre, ha SZERVEZETTEK, TUDATOSAK, FEGYELMEZETTEK vagyunk és MINDENKI a saját maga maximumán próbál harcolni a társaiért! Tény, négy sztenderd játékosunk is hiányzott ma, de ez lesz még így a szezonban. Amit végre fel kellene mindenkinek fognia: a keret nagy részének (de talán egészének) soha sem lett volna „normál” körülmények között MTK mezben lehetősége, NB-s csapatok, hasonló korú utánpótlás játékosai ellen kifutni a pályára. Ez egy olyan megtiszteltetés, ami önmagában sem szorulna magyarázatra, de akik még mindig nem értik miről is szól majd az idei év azoknak, ismételten összefoglalnám: ki lehet kapni akár az összes meccsen is, de viszont az összes meccsen meg is kell szakadni azért, hogy ez ne így legyen!

Aztán a meccs végén emelt fővel hagyhassuk el a játékteret, olyan érzéssel, hogy mi mindent megtettünk, de az ellenfél ma jobb volt! Évek óta dolgozunk keményen, télen, nyáron, hogy bebizonyíthassuk, mit is érünk és hogy fel tudjuk venni a versenyt akár a legjobbakkal is! Eddig ez két meccs után nem (vagy csak részben) sikerült!

Edző: Egyházi Gergely
   

U16(’94) bajnoki mérkőzés, MLSZ U17 II. osztály Közép „A” csoport, 1.forduló - 2009.08.25.  17.00 óra   
IX. Népliget, Kismartoni út - füves nagypálya, 2x45 perc, 50 néző  

Ferencvárosi TC U16 – MTK Budapest U16 (Tabáni Spartacus U16)    1-1 (1-0)                                                                                              
G: Taksár (’84)

Vezette: Csák (7) /Nyekita, Ember/ a játékvezetés korrekt és színvonalas volt. Egy hiba azért akadt: a kezdő sípszó elhangzása után kellett levinni a pályáról az egyik oldalvonal mellett fennmaradt edzőkaput…

Máté (8) – Cseh-Szombathy (6), Pápai (7.5), Taksár (8), Lakatos (6) – Zincenko (6), Szabó (7) – Zsila (6), Csepura (7), Bálint (6) – Chorfi (6) cs: 78. perc: Zsila helyett Bea (0)

Hiányzók: Gulyás (egyéb), Tivadar (szabadság), Gáspár (betegség), Rigó (egyéb), Mérei (kirándulás)

A nyár óta, mint tudjuk jelentős változásokon mentünk keresztül. Új játékosok érkeztek a kerethez, jelentősen erősítve az immáron U16-os a csapatot. Igen ám, de az erősítésekkel együtt a szint is emelkedett, BLSZ helyett MLSZ II. osztályú bajnokságban indulunk, így mindenki állapítsa meg maga az erősödés mivoltát. A nyári edzőtáborozás alatt némileg már formálódgatott a társaság, de az igazi vizsga a mérkőzések alkalmával jött el, vajon hogyan alkalmazkodnak egymáshoz a srácok.
Kettő-három M-T-K! -kiáltással nálunk is elkezdődött az idény. Stabil 4-2-3-1-es hadrendben és szép kék mezben sorakoztak fel fiaink a Ferencváros Népligeti centrumában. Hogy a nadrág és a sportszár milyen volt? Kérném ne legyünk rögtön elégedetlenek!
 Nem indult rosszul a mérkőzés. Eleinte nálunk volt többet a labda, próbáltunk minél többet a Ferencváros térfelén tartózkodni és ez mindenképpen pozitív jel volt az elején. Aztán szépen lassan átvette a kezdeményezést a hazai csapat, többször volt náluk a játékszer, mint nálunk. A Fradi támadásaiban igazából nem éreztem az ötletet, a kreativitást. Mentek, mentek előre, amolyan kötelességtudóan. A mi újjáalakult védelmünk, pardon védekezésünk – meg becsülettel állta a sarat. Blokkolt, szerelt és próbált abból előrefele építkezni. A mérkőzés első helyzete Zsila Bence előtt adódott, aki egy kitünő indítással lépett meg a tizenhatos vonaláig, de onnan sajnos nem tudott olyan erővel kapura lőni, ami a kapusuknak gondot okozott volna. A Ferencvárosnak maximum helyzetecskéi, vagy lövőhelyzete akadt, ezek nem okozhattak gondot a Máté Norbert kapussal felálló MTK-s védelemnek. Nem úgy a 24. percben, amikor is egy FTC egyéni akciót követően több védőnkről is pont a hazai csatár elé pattant vissza a labda, a támadó köszönte szépen és az ötös sarkáról a baloldali kapufa mellé vágta a labdát! 1-0! Sajnos el kell ismerni, hogy több emberünk is intézkedhetett volna szerencsésebben. Az első félidőben a gól után sem nagyon változott a játék képe, mi stabilak voltunk, a Ferencváros meg támadásai ellenére kiismerhető.
A második 45 percben jobban ránk jött a Fradi. Több lövőhelyzete is akadt, de a célzás sose volt tökéletes. Máté kapusunknak ezzel együtt nagyon koncentrálnia kellett, egy alkalommal óriási ziccert védett ki parádés bravúrral. A félidő közepén Lakatos Andrisunk közbelépése büntetőt ért a játékvezető szemében, tegyük hozzá, teljes joggal. A tizenegyesrúgást a balra vetődő Máté Norbi kapusunk ki sem ejtette, úgy védte ki. Azért ez nem semmi egy büntetőrúgásnál, MLSZ szinten. Aztán a Ferencváros szempontjából meg is bosszulta ez magát. Előbb Csepura Zsolt maradt le centiméterekkel egy beadásról, majd később Szabó Norbert vezette rá ígéretes szituációban a védőkre a labdát, de ez az akció (3:2-es szituáció) sem zárult góllal. Belenyúltam a csapatba, változtattam az összeállításon, de nem cserékkel, hanem a pályán levőkkel sakkoztam még egy kicsit.  Az ekkor már középpályán játszó Taksár felment centerbe, Szabó N. a szélén, Chorfi meg visszament centerhalfba. Támadóbb szellemű lett a csapat. A 84. percben aztán robbantottunk. Taksár lépett ki a védők közül és tizenhat méterről egy lepattanós bombát eresztett meg a jobb sarok felé, amelyet a hazaiak kapusa már csak a hálóból tudott kiszedni! 1-1!

A hátralévő időben támadott a Ferencváros, egy alkalommal érthetetlen módon még helyzetbe is került, de ekkor már nem céloztak, nem célozhattak pontosan. Így maradt a számunkra értékes döntetlen. Gratulálok a csapatnak a hozzáállásához!

Edző: Grőb Ákos

U16(’94) bajnoki mérkőzés, MLSZ U17 II. osztály Közép „A” csoport, 4.forduló -                                           2009.08.29.  13.00 óra
XIV. Kövér Lajos u. - műfüves nagypálya, 2x45 perc, 50 néző  

MTK Budapest U16 (Tabáni Spartacus U16) - BKV Előre U17     5-3 (2-0)
G: Chorfi 18.p, 30.p, Szabó 76.p, Taksár 80.p, 84.p

Vezette: Takács Z. (Selmeczi J. Selmeczi K.) /6/ A játékvezető és segítői végig jó ítéleteket hoztak, csupán a vendégcsapat első félidei durva belemenései maradtak megtorolatlanok!

Máté (5.5) – Zincenco (6), Pápai (5.5), Taksár (8), Lakatos (6) – Gáspár (6), Szabó (7) –
Zsila (6), Csepura (7), Bálint (6) – Chorfi (7)
cs: 58.p.Lakatos helyett Mérei (6), 66.p. Zsila helyett Bea (0)

Hiányzók: Gulyás (?), Cseh-Szombathy (kirándulás), Tivadar (gólyatábor), Rigó (egyéb)

Hazai környezetben mutatkozott be csapatunk a 2009-2010-es idényben. A hazai közeg csapatom nagy részének eléggé ismeretlen volt, hisz a Kövér Lajos utca környékén sem jártunk eleddig. Egyébként itt egy teljesen „európai” kulturált sportcentrum található, kiváló minőségű műfüves pályával A játéktér mérete 95*54 méteres, amit azért tartok fontosnak megjegyezni, mert nekünk a kisebb pályák valahogy jobban testhezállóbbak.
Összeállításunk”Cseh-Szo” kiválása miatt részben változott, az „ős”MTK-s játékosaimat továbbra is a pálya tengelyében helyeztem el, fenntartva természetesen a mérkőzés közbeni változtatás lehetőségét.
Hazai, tehát MTK fölénnyel kezdődött az első negyvenöt perc. Játékosaim motiváltan és határozottan tették a dolgukat. A védelem stabilan állt a lábán, nem engedte közel a BKV játékosait a kapuhoz. A középpálya megpróbált kreatívan futballozni, a technikai fölényünk az elején szembetűnő volt. Az ellenfél már az elejétől kezdve indokolatlanul ideges és mivel nem igazán ment neki a játék, helyenként durva is volt. Itt a játékvezető sporttárs jobban is közbeavatkozhatott volna, talán az indulatokat hamarabb le lehetett volna csitítani. Az első nagy helyzet Csepura Zsolt előtt adódott, aki egy indítást befutva az érthetetlenül hátráló kapusba lőtte a labdát. A 18. percben aztán pszichésen jobb állapotú csapatom több helyzet után meg is szerezte a vezetést. Zincenco tört előre jobbhátvéd posztról, s miután végigverekedte magát egy két vendégjátékoson Karim elé pattintotta a labdát, melyet centerünk a kimozduló kapus mellett a hálóba perdített! 1-0! Veszélyes lövések, állandó MTK fölény és további gólszerzési esélyek jellemezték az elkövetkező perceket. A 30. percben aztán góllá érett a fölény. Megint csak Karim lépett ki a védőfalból és hasonló szituációban jeleskedett, mint az elébb – elpasszolta a kifutó (?) kapus mellett a labdát! 2-0! A félidő hátralévő részében további gólokat nem sikerült elérnünk, pedig lett volna rá módunk. Volt Zsila Bencének egy ígéretes kapura törése – ezt hárította a kapus és volt Csepura Zsoltnak egy jelenete a kapu előtt, történetesen az egyik védő rárúgta Zsoltra a labdát és így pattant kishíjján a hálóba. Igazi burleszk jelenetet láthattunk. Megnyugtató előnnyel mentünk szünetelni, legalábbis ekkor még úgy tűnt. Az öltözőben további koncentrálást, okos higgadt játékot kértem a srácoktól, hisz az ellenfélnek kell majd az idő múlásával egyre inkább kapkodnia.
    Hidegzuhannyal kezdtük a 46. percet. Egy felpattanó, látszólag bőven veszélytelen labdát kísért haza kitűnő középső védőnk (Pápai), de mivel kapusunk (Máté) is szótlan maradt az ügyben egész egyszerűen elhagyta a labdát, így a semmiből előbukkanó vendég csatár közelről a hálónkba helyezett.1-2! Bizony a stabilnak látszó (hisz az is volt eddig) védelmünk, ahogy mondani szokták elemi iskolás gólt kapott – teljes döbbenet! Meg is zavarodtunk annak rendje és módja szerint, teljesen átadtuk a labdabirtoklást, a mérkőzés 180 fokos fordulatot vett eztán.  Egy szöglet utáni fejes góllal aztán a 60. percben már döntetlen állást élhettünk át. 2-2! De az igazi feketeleves még hátravolt. Nem nagyon volt igazi támadásunk, a BKV meg teljesen nekibuzdult és folyamatosan nyomás alatt tartotta kapunkat. A 70.percben egy közeli lefordulás után már ők vezettek.2-3!
Ekkor úgy éreztem, hogy változtatni kell, ha törik, ha szakad. Zsila Bence sérülése miatt Bea „Csubika” állt be jobb (!) oldalra, Szabó ki a szélére, Taksár pedig centerbe ment. És visszajöttünk a mérkőzésbe! A 76.percben Csepura hajszálpontos átadását tekerte el Szabó a kapus mellett 3-3!   
A 80.percben Taksár Tamás verekedte ki magának a helyzetet a jobb oldalon és lőtte ki a jobb sarkot 4-3! És hogy teljes legyen az örömünk, a 84.percben megint – a már széteső BKV védelem és kapus között – Taksár T. lépett ki, bottal üthették a nyomát, ő pedig az üres kapuba görgette a játékszert.5-3! Ezzel visszaállítottuk a szünetben felépített különbséget, de azért tudjuk jól, hogy meg kellett élni ezt a második játékrészt is! A mérkőzés krónikájához sajnos hozzátartozik Zsila Bence sajnálatosan súlyos sérülése is, ezúton kívánunk neki mielőbbi gyógyulást!

Összegzésként megállapítható, hogy az első félidei kitűnő teljesítmény után visszaestünk, magunkra húztuk a vendégeket, akik éltek is vele. Amikor viszont már égett a ház, tudtunk váltani és ötödik sebességbe kapcsolni! Gratulálok az egész csapatnak a győzelemhez!

Edző: Grőb Ákos

   
U15(’95/’96) bajnoki mérkőzés - MLSZ U15 II. osztály, Közép „C” csoport, 2. forduló
2009.08.26.  16.00 óra
Tárnok, Egészségházi út – füves nagypálya, 2x40 perc, 60 néző

Tárnok-Bolha FTSE – Tabáni Spartacus SKE     6-4 (3-3)
G: Sütő (2), Almási Á. Z., Bálint

Mancher (3) – Erdősi (4), Jobbágy (3), Nagy (5), Jámbor (5) – Fáth (3), Klacsák (3) –
Ormos /csk./ (4), Hőgye (4), Sütő (4) – Bálint (6)
cs: Almási Á. Z. (4), Almási Cs. (-), Fritz (5), Rendek (4), Rózsa (4), Szekeres (4)

Hétközi mérkőzéssel indult számunkra a bajnoki nyitány. A Magyar Labdarúgó Szövetség, Serdülő U15 II. osztály, Közép ”C” csoportjában megvívandó első mérkőzésünkre Tárnokon került sor. A Tárnok-Bolha FTSE otthonába Budapestről, a Czakó utcai pálya mellől egy külön erre az alkalomra szervezett autóbusszal indultunk 14.15 körül, és 15.00 tájban már meg is érkeztünk az Egészségházi útra. Az első találkozót mi játszottuk 16.00-kor, majd utánunk következett párunk, az U13-as korosztály összecsapása 18.00-tól. A tárnoki centerpályán megrendezésre kerülő mérkőzésre mintegy 60 néző volt kíváncsi. Az első percekben az igen szűk játéktéren betömörítettek minket a hazaiak, és már a 2. percben megszerezték a vezetést egy bal oldalról elvégzett szögletrúgás után. A tárnoki gólszerző 6-8 m-ről szabadon fejelhetett a kapunkba (1-0). A 19. percben az előzőhöz hasonló szituációból, egy jobb oldalról elvégzett szögletrúgás után ellenfelünk már 2 gólos előnyre tett szert. Szintén egy fejelés után, de ezúttal 8-10 m-ről került a labda a kapunk jobb felső sarkába. Hőgye ugyan a kapuvonalon állva fejjel menteni próbált, de hiába (2-0). A 22. percben szépítettünk. Az egyik tárnoki játékosról a felezővonaltól nem messze Bálint elé pattant a labda, aki egy védő szorongatásában lendületesen a kapura vezette, majd 14-16 m-ről, jobb lábbal a kijövő hálóőr mellett elgurította a kapu bal oldalába (2-1). A 31. percben kiegyenlítettünk. Bálint szerzett labdát a jobb oldalon, egészen a kapuvonalig vezette, ahonnan középre ívelte, és a bal oldalon érkező Sütő 2-4 m-ről, jobb lábbal bevágta a kapu jobb oldalába (2-2). A 33. percben büntetőhöz jutottak a hazaiak, miután egy jobb oldali beadás után úgy ítélte meg a játékvezető, hogy Jámbor felugrás közben szándékosan kezezett. A labda mögé odaálló tárnoki játékos a mozdulatlanul maradó Mancher kapusunk mellett higgadtan passzolt a kapu bal oldalába (3 - 2). A mérkőzésen másodszor, a 40. percben egyenlítettük ki az állást. Sütő végzett el szabadrúgást 31-33 m-ről. A jobb lábbal ellőtt labda a jobbra ledőlő kapus kezei alatt csúszott be a kapu közepébe (3-3). A második játékrészt tehát úgy kezdhettük meg, hogy kétszer is vesztett állásból hoztuk vissza a találkozót. A 47. percben ellenfelünk egyik játékosa gondolt egyet, és 30-32 m-ről lőtt. A hulló falevélhez hasonlóan szálló labdával a hazai csapat ismét előnyhöz jutott (4-3). A 63. percben az összecsapáson már harmadszor hoztuk döntetlenre az állást. Bálint a jobb oldalról, 26-28 m-ről végzett el szabadrúgást. A kapus a kapu bal felső sarka felé tartó labdát felfelé ütötte, amelyre a csereként beálló Almási Á. Z. szemfülesen lecsapott, és a testével, 2-4 m-ről besodorta a kapu közepébe (4-4). Úgy tűnt, hogy marad a pontosztozkodás. Mancher még a rendes játékidő letelte előtt ugyan egy biztató tárnoki kísérletet hárított, de utána kétszer hibázott. Először a 81. percben, amikor az egyik tárnoki játékos 36-38 m-ről végzett el szabadrúgást. A kapu bal oldala felé tartó, nem túl veszélyes labdát Mancher a kapunk bal oldalába ütötte (5-4). A 83. percben egy másik, 33-35 m-ről elvégzett szabadrúgás után a Mancher előtt középen megpattanó labda ismételten a kapunkba jutott (6-4). Kár érte! Ebben a meccsben minimum 1 pont benne volt! A hétvégén, a Láng FC ellen javítani kell!


Wágner Ádám nyilatkozata: „csalódott vagyok, mert a mérkőzés képe alapján 3 ponttal kellett volna távoznunk Tárnokról, de még 1 pont sem lett belőle. A találkozó folyamán háromszor is sikerült kiegyenlítenünk az állást, de egyszer sem tudtuk megszerezni a vezetést, pedig a lehetőség többször is megvolt rá. Úgy érzem, néhány játékosom mélyen tudása alatt teljesített, mintha begörcsölt volna a téttől. Azzal nem túlzok, ha azt állítom, ez a potyagólok összecsapása volt. Csapatom tudásának csupán a 30-40 %-át nyújtotta, úgyhogy biztatásul mondom: fiúk, gyerünk, a hétvégén, a Láng FC ellen jobbak leszünk, de ehhez 100 %-on kell pörögni! Gratulálok párunknak, az U13-as korosztálynak a nagy különbségű győzelméhez!”

Hajrá Tabán!

Edző: Wágner Ádám     Segédedző: Wágner Gábor

U15(’95/’96) bajnoki mérkőzés - MLSZ U15 II. osztály, Közép „C” csoport, 4. forduló
2009.08.29.  12.00 óra
XII. Csörsz u. 2-4. , TF pálya – műfüves nagypálya, 2x40 perc, 40 néző

Tabáni Spartacus SKE – Láng FC     7-0 (3-0)
G: Bálint (4), Hőgye, Pereg, Rendek

Mancher /csk.h./ (5) – Rendek (6), Erdősi (7), Nagy (8), Jámbor (7) – Fritz (6) - Klacsák (6) – Pereg (6), Hőgye (6), Sütő (5) – Bálint (8)
cs: Almási Á. Z. (6), Jobbágy (6), Fáth (6), Szekeres (6), Tóth (5)

A Magyar Labdarúgó Szövetség, Serdülő U15 II. osztály, Közép ”C” csoportjában a 2. mérkőzésünket „hazai környezetben”, pontosabban nem a Czakó utcában, hanem a Csörsz utcában található műfüves pályán játszottuk mintegy 40 néző előtt. A hét közben Tárnokon elszenvedett vereség után a Láng FC ellen szerettük volna megszerezni az első bajnoki pontjainkat. Ezúttal párunk, az U13-as korosztály játszott először, és a fiúk azzal „mutatták nekünk az irányt”, hogy a 10.00-tól kezdődő mérkőzésen 8-0-ra győztek. Ami a mi találkozónkat illeti, 12.00-kor indult útjára a labda. A szerdai kezdő tizenegyhez képest edzőnk, Wágner Ádám jó néhány poszton változtatott, illetve hajtott végre átszervezést. Az igazán nagy különbség a Tárnok-Bolha FTSE elleni összecsapáshoz képest leginkább abban rejlett, hogy a 2. percben nem az ellenfelünk, hanem mi szereztük meg a vezetést. Sütő a bal oldalról végzett el szögletrúgást. A labda a büntetőpont felé szállt a tömeg közepébe. Nehezen volt megállapítható, de Szemők Péter játékvezető feljegyzése alapján Rendek juttatta a labdát a kapu bal alsó sarkába. Mindezt 8-10 m-ről, jobb lábbal tette (1-0). A 6. percben egy korszerű támadás végén már a második találatunkat is megszereztük. Hőgye tette ki a labdát a jobb szélen meginduló Pereg elé, aki némi labdavezetés után remek ívben kanyarította a középen érkező Bálinthoz. Támadónk a felé szálló labdát levegőből, jobb lábbal a kapu közepébe passzolta (2-0). Az első félidő 30. percében sikerült megnyugtató, 3 gólos előnyhöz jutnunk, miután Bálint ismét betalált. Ez alkalommal Klacsák ugratta ki középen. Bálintnak sikerült lefutnia a mellé érkező hátvédet, majd a kifutó kapus felett, 18-20 m-ről, jobb lábbal átemelte a labdát, amely pattanás után jutott a kapuba (3-0). A második játékrészben sem maradtunk szerzett gólok nélkül. Az 54. percben Hőgye a bal oldalról keresztbe játszotta a labdát a jobb szélen meglóduló Pereg elé, aki a büntetőterületen belülre vezette, és 12-14 m-ről, jobb lábbal a balra eldőlő hálóőr mellett bepasszolta a kapu közepébe (4-0). A 61. percben a csereként beálló Almási Á. Z. bal oldalról, ellenfelünk hátvédjei között remek labdát tálalt Bálint elé, akinek sikerült lefutnia őrzőjét, majd 12-14 m-ről, jobb lábbal bepasszolnia a labdát a kapu jobb oldalába (5-0). A 72. percben Bálint a 4. gólját is megszerezte. Nagy a jobb oldalról remekül emelte a labdát ellenfelünk védelmi vonala mögé, amely éppen Bálint elé került, aki a kapu felé tört vele, és a büntetőterületen belülről, kisodródott helyzetből, 14-16 m-ről, jobb lábbal a kapu jobb oldalába lőtte (6-0). A 79. percben csapatunk és egyben a találkozó utolsó gólja Hőgye révén esett. A csereként beálló Jobbágy a saját térfelünkről ugratta ki Bálintot, aki középről a pálya jobb széle felé vezette a labdát, de még a büntetőterületen belülről beadta a túloldalon érkező Hőgyének, aki 5-7 m-ről, jobb lábbal a kapu jobb oldalába passzolta (7-0). Ebből a győzelemből erőt kell merítenünk a jövő hét végére, amikor is Esztergomba utazunk, hogy hazahozhassuk az első 3, idegen környezetben megszerzett pontunkat! Szép volt, fiúk!

Wágner Ádám nyilatkozata: „a szerdai vereség és az azzal együtt járó kisebb sokkhatás után érződött játékosaimon, hogy a Láng FC ellen nagyon szeretnének javítani. Sikerünk legfőbb okát abban látom, hogy ezúttal már a mérkőzés első percétől kezdve sokat tettünk a győzelemért. Legalábbis többet, mint Tárnokon. Fontos változás volt még, hogy stabilabban védekeztünk, és a pálya hosszúsága, illetve szélessége lehetőséget teremtett gyors támadóinknak a kibontakozásra.

A nagy különbségű győzelemmel elégedett vagyok, a csapatjátékunkon viszont jócskán van még mit javítani. Edzünk tovább, hogy sikerüljön gyarapítani pontjaink számát Esztergomban is. Azt külön megemlítem, hogy Gabala Krisztián, az U15-ös magyar labdarúgó-válogatott szövetségi edzője végignézte a találkozót! Gratulálok minden játékosomnak, továbbá párunknak, az U13-as korosztálynak az újabb nagy különbségű győzelméhez!”

Hajrá Tabán!

Edző: Wágner Ádám     Segédedző: Wágner Gábor

U13(’97) bajnoki mérkőzés - MLSZ U13 II. osztály, Közép „C” csoport, 2. forduló
2009.08.26.  18.00 óra
Tárnok, Egészségházi út – füves nagypálya, 2x35 perc, 60 néző

Tárnok-Bolha FTSE - Tabáni Spartacus   0-15 (0-8)   
G:  Vértes (4), Balogh (3), Laczkó (2), Gyebnár (2), Mensáros, Bagdy, Hajas, Lénárd,
(Gólpassz: Szalai, Laczkó, Hajas, Balogh, Vértes, Krepuska (2), Gallwitz (2), Mensáros (2), Bagdy (2)
Lénárd (2).)

Kapusok:   Sóvári (0), Horváth (0)
Játékosok: Krepuska (8), Csillag (7), Lukász (7), Gallwitz (7), - Szalai (7), Laczkó (8),
Vértes (9), - Balogh (9), Mensáros (7), Bagdy (8),
Bavay (7), Lénárd (7), Gyebnár (7), Hajas (7).

Mérkőzéselemzés:
Az egész csapat feszülten várta a bajnoki rajtot, hiszen minden egyes játékos számára nagy kihívást jelentett, hogy erejét, a BLSZ bajnokság után, az MLSZ által rendezett regionális versenyben mérettetheti meg. Tárnokra 4 felkészülési vereséggel érkeztünk, bár tudni kell, hogy akik ellen játszottunk, azok méltán esélyesek a korosztályuk országos bajnoki címére.
Az első félidőben remekül éreztünk rá arra a tényre, hogy ellenfelünknél nagyobb erőt képviselünk, így aztán csak rajtunk múlhatott a győzelem. Gyerekeink ellenfelüket tisztelve, ugyanakkor nagy önbizalommal játszva, vetették magukat a küzdelembe, aminek meg is lett az eredménye, hiszen már a 3. percben vezetést szereztünk. A 20-25 percig látványos, kombinatív játékunkkal óriási mezőnyfölényben játszottunk, mely végre-valahára többgólos előnyben is megnyilvánult. A 25. percben a túlzott magabiztosság, illetve játéköröm következtében, játékosaink lazábban, öncélúan, a csapat érdekeit, és a taktikát figyelmen kívül hagyva kezdtek el játszani, ami majdnem meg is bosszulta magát, mivel ellenfelünk egy óriási ziccert puskázott el. A ziccer, illetve az edzői utasítások visszaterelték játékosaimat a helyes „útra”, így a kis megingást követően, újabb gólokat rúgtunk.
A második félidőt 5 cserével kezdtük, hiszen a biztos eredmény tudatában, cseréink felelősség nélkül, bátran, önbizalommal telítve szállhattak harcba, mely játékukon szemmel látható volt. A játék képe semmit sem változott, uraltuk a mérkőzést, illetve szebbnél szebb gólokkal kápráztattuk el Tárnokra leutazó csapattársainkat, és a szülőket.

Összegezve: nagyon örülök a rég óta várt sikernek, illetve annak, hogy egy nálunk, tudásban kevesebbet futballozó ellenféllel szemben, ilyen magabiztos, nagyarányú győzelmet arattunk, kapott gól nélkül. Nagyon fontos, hogy e mérkőzés megmutatta mindenki számára, hogy miért izzadtak gyerekeink nap-nap után az előző szezonban. A munkánknak most learattuk az első gyümölcsét, de nehogy azt higgye valaki, hogy már nem várnak ránk nehéz mérkőzések, ahol ennél kiélezettebb szituációban is kötelező lesz megőrizni játékunkat, illetve gólok tekintetében is érvényesíteni kell tudásunkat. Remélem e győzelem mindenki számára egészséges önbizalmat ad a következő bajnokira, ahol egy jóval erősebb Láng FC-vel fogunk találkozni. Gratulálok még- egyszer, és csak így tovább!

Hajrá Tabán!

Edző: Helm Tamás

U13(’97) bajnoki mérkőzés - MLSZ U13 II. osztály, Közép „C” csoport, 4. forduló
2009.08.29.  10.00 óra
XII. Csörsz u.2-4., TF pálya - műfüves nagypálya, 2x35 perc, 35 néző

Tabáni Spartacus – Láng FC    8-0 (4-0)
G: Bagdy (2), Balogh (2),Gallwitz, Vértes, Mensáros, Csicsely,
(Gólpassz: Krepuska, Csillag, Vértes, Bavay, Hajas, Csicsely (2))

Kapusok: Sóvári (0), Horváth (0)
Játékosok: Krepuska (7), Csillag (7), Lukász (7), Gallwitz (6) - Szalai (7), Laczkó (8-2=6),
Vértes (7) - Bagdy (8), Mensáros (7), Csicsely (8)
Balogh (8), Bavay (7), Lénárd (7), Hajas (7), Hőnich (6), Prószéky (6).


Mérkőzéselemzés:

Szombat délelőtt a Csörsz utcában vártunk soros ellenfelünkre, a Láng Vasas csapatára, akik az előzetes ismereteink szerint, jóval nagyobb játékerőt képviselnek, mint szerdai ellenfelünk.
A mérkőzés elején hamar sikerült magunkhoz ragadnunk a kezdeményezést, ami hamar góllá érett, de ellenfelünk „kick and go” stílusa folyamatos veszélyt jelentett, hiszen előre vágott labdáikra a két belső védőnknek, illetve kapusunknak nagyon kellett figyelnie. A fegyelem és a koncentráció végig megvolt csapatunkban, ezért a 20. percre már 3-0-ra alakítottuk az eredményt, amikor bekövetkezett, amire senki sem számított, hogy 10 emberre fogyatkozik csapatunk. Történt ugyanis, hogy a békésen zajló mérkőzés 25. percében, az addig kitűnően futballozó játékosunk, Laczkó Benedek hátába térddel beleugrott az ellenfél játékosa, aminek következtében, Benedek, fájdalmasan a földre rogyott. A játékvezető már készülődött elővenni a sárga lapot, amikor a mi szenvedő játékosunk gondolt egyet, hogy a játékvezetőn kívül Ő is meg fogja büntetni az ellenfelet, és a földön fekve belerúgott egy jó nagyot a Láng  játékosába. Természetesen a játékvezető rögtön piros lappal büntette Benedeket, aminek 2-4 mérkőzéses eltiltás is lehet a következménye. A gyerekeink lendületét megtörte a kiállítás, ami abban is megnyilvánult, hogy 3-4 percig beszorultunk saját térfelünkre. Szerencsére egy akciónk után gólt szereztünk, mely megnyugtatott mindenkit, és  4-0-ás vezetés tudatában mentünk a szünetre.
A második játékrészben cseréim ismét kellő intenzitással érkeztek a pályára, így csapatjátékunk nem esett vissza. Az emberhátrány tudatában játékosaink kellő fegyelmezettséggel játszottak, aminek további látványos, eredményes játék lett a következménye. Végre szabadrúgásból is betaláltunk, ami önbizalmat adhat a tekintetben, hogy kiélezett meccseken, esetleg egy pontrúgással magunk javára tudjuk billenteni a gólokban megmutatkozó mérleg nyelvét.

Összegezve: már sokszor magyaráztam a felkészülés során, hogy a durva, alattomos, szándékos szabálytalanságokat rögtön piros lappal fogják büntetni a játékvezetők. Sajnos ez most, így történt, aminek Benedek és a csapat is kárát látja, mert a játékos kieshet az edzés-mérkőzés ritmusából, valamint a csapat egy értékes játékos nélkül készülhet a soron következő bajnoki mérkőzésére, mérkőzéseire. A játékhoz gratulálok, de a két siker ellenére maradjon mindenki a földön, hiszen még csak két fordulón vagyunk túl. Jövő héten Esztergomba látogatunk, ahol ismét egy(-két) lépcsőfokkal  keményebb ellenféllel találkozunk majd.

Hajrá Tabán!

Edző: Helm Tamás

U12(’98) felkészülési mérkőzés - 2009.08.28. 17.00 óra
XII. Csörsz u., TF pálya – műfüves félpálya, 2x35 perc, 25 néző

XII. ker. Hegyvidék SE - Tabáni Spartacus SKE        3-6 (0-3)
G: Székely (4), Kozma(2)

Keret: Gundel-Takács, Ninausz, Székely, Laczkó, Lugosi,  Gyebnár, Bayer, Hőnich, Kozma, Plank, Meleg, Jámbor, Gazsó M.

Jó szokásunkhoz hűen, remek felkészülési találkozót játszottunk szomszédainkkal. Keretünk is bővült régi-új játékossal. Rajmond és az egyre több lehetőséghez jutó Gábor is biztatóan mozogtak.
Kérésemnek megfelelően az első percektől magunkhoz ragadtuk a kezdeményezést. Első támadást nem mi vezettük, bár mi kezdtünk. A csapat labdakihozatallal próbálkozott, de egy bizonytalan megoldás megakasztotta azt. Szerencsére hálónk érintetlen maradt. Ellenfelünk hibáját szép akció végén rögtön góllal büntettük. Örülhettünk a szép gólnak, és a vezetésnek is. Minket ez rögtön feldobott. Kapusunk pontos kirúgása után – melynél az ellenfél nem fogta centerünket – Marci duplázni tudott, így már két góllal vezettünk. Ennek a jó tíz perces játéknak köszönhetően az első félidőben alig akadt gondunk. Kivéve mikor a centerezés sikerén felbuzdulva erőltettük akár kirúgás akár labdaszerzés után az elől, középen lévő társunk megjátszását. Több védés vagy a kapufa segítsége kellett, hiszen eladtuk a labdát és hamar visszajött a tizenhatosunk környékére. Ilyen párszor előfordult, de elsősorban ügyes labdakihozatalaink domináltak. Örömmel láttam a tanult elemek alkalmazását. A belsővédők, középpályások és szélsők gyors passzai után kialakult emberelőnyös támadásokat. Szembe tűnő volt, hogy bátran passzoltunk keresztbe-vissza a védőknek, amely átadásokból rendre jól jutottunk előre. Többször is megbontottuk így a védekezésüket, így a félidő vége előtt ismét betaláltunk, 3:0-r alakítva az eredményt. A második játékrészben a Hegyvidék gárdája is jobban teljesített. Mikor siettetni próbáltuk a támadásokat, könnyebben eladtuk a labdát, labdabirtoklásunk után nyíltan védekeztünk középen. Ebből adódtak problémák illetve kapunk előterében egy eladott labda után szépíteni tudtak. Ez kicsit megzavarta a csapatot, de így is volt több ziccerünk. Az addig kicsit visszafogottabban teljesítők is bátrabban vállalkoztak, ami elengedhetetlen a sikeres csapatjátékhoz. Ki kell emelni a sok egy illetve kétérintős passzjátékot és a látványos technikai megoldásokat. Örülök, a jó csatárteljesítménynek, így  sok gólt is lőttünk.
Gratulálok a fiúknak! Amiben javítanunk kell, az a zártabb védekezés és az elkerülhető labdaeladások kiküszöbölése!


Hajrá Tabán!

Edző: Kiss Zoltán